2018. Augusztus 6.-10., Hortobágy-Halastó

Ez a sztori pedig 2017. december 10.-én kezdődött, mikor a jeges búváros kaland volt (lásd: valahol), és megismerkedtem Hazafi Dorottyával és Molnár Mártonnal.
Majd márciusban Dóri felhívta a figyelmemet a Hortobágyi Gyűrűzőtáborra, amire én szívesen jelentkeztem.

Augusztus 6.: Ma Debrecenből indultunk a Hortobágy-Halastóra (útközben volt egy hím kék vércse), ahol rögtön megismerkedtem a táborvezetővel, Szilágyi Attilával (Fitetivel) és feleségével Dóra nénivel, majd a szobatársaimmal, Zolival, Mátéval és Ádámmal.
Majd ebéd után megismerkedtem a táborozókkal, valamint a többi táborszervezővel: Hazafi Dorottyával, Veszelinov Ottóval, Nikivel, Balázzsal, és Márkkal.

Ezután elindultunk Ottóval a Bivalyosra, ahol 15 partimadár faj várt minket: volt 5-6 gulipán, pár gólyatöcs, sok bíbic, pár havasi partfutó, valamint rengeteg cankó: több réti-, erdei-, és billegető-, sok füstös-, pár szürke-, és pajzsoscankó tartózkodott a területen, de a füstös cankók között volt több nagy goda, és nagy póling is. Majd megjött Fiteti, és rögtön kiszúrt egy ritka – és számomra új – fenyérfutót, valamint láttunk egy apró partfutót, mellyel 15-re hízott a partimadarak száma.
Ezután fattyúszerkők, bakcsók, üstökösgémek, nagy kócsagok, szürke-, kanalas-, és vörös gémek társaságában elhagytuk a területet… …pontosabban csak hagytuk volna, mivel egy kis kócsag-csapatban Ottó kiszúrt egy öreg pásztorgémet! És ezután indultunk tovább a Gyűrűző Állomásra…
…ahol a termés pár barátposzáta, egy berki tücsökmadár, valamint sok cserregő-, és foltos nádiposzáta volt, ezekből én egy cserregő nádiposzátát szedtem.
Majd beakadt a hálóba egy fülemüle, melynek hosszas vizsgálata után kiderült, hogy egy nagy fülemüle! A nagy füli régen elterjedt volt folyóink ártereiben, de ezek eltűnésével a faj kipusztult költőfajként hazánkból.
És ez egy tökéletes lezárás volt, mivel a madár után visszaindultunk, és Ottó előadása után korán lefeküdtünk – a másnapi kelés miatt -, 57 fajjal a zsebünkben – melyek közül 2 új (fenyérfutó, nagy fülemüle), és 3 ritka (fenyérfutó, pásztorgém, nagy fülemüle) volt.

Augusztus 7.: Ma a napot 6-kor kezdtük a Bivalyoson, melynek termése többek közt 11 partimadár faj (kis lile, bíbic, havasi-, temminck-partfutó, réti-, erdei-, billegető-, füstös-, pajzsoscankó, nagy goda, nagy-, kis póling), sőt Ottó később látta a fenyérfutót, és a pásztorgémet is.
Viszont a Gyűrűzőállomáson már vártak minket Dóriék egyebek mellett a tegnapi (visszafogott) nagy fülessel, valamint a nekem új kerti-, és karvalyposzátával, de volt emellett a nagy fülessel nagyon jó összehasonlítási alapul szolgáló fülemüle, pár kis-, mezei-, és sok foltos nádi-, cserregő nádiposzáta, valamint nádi tücsökmadár is. (A jobb oldali a nagy füli) A karvalyposzáta hazánk legnagyobb poszátája, mely nevét a hímek szürke-fehér sávozásáról, valamint sárga íriszű szeméről kapta, mellyel valamelyest hasonlít ellenségére, a karvalyra. E hosszútávú vonuló hímjei április végén érnek haza a Szaharán túlról, és szinte egyből revírt foglalnak, majd énekelni kezdenek, emellett pedig “játszófészkeket” építenek, melyekben a mozgást gyakorolják. Majd mikor a tojók megérkeznek, elkezdenek énekelni egy csupasz ágon, mivel így jól látható a farkuk, amely imponál a tojóknak. A költőterületükön nem tűrnek meg más madarat, akit tudnak elüldöznek. Ez alól jelent kivételt a tövisszúró gébics, melynek – érthetetlen okból – keresi a társoságát. Csak egyszer költenek egy évben, és már szeptemberben elindulnak Afrikába. (további infó: www.mme.hu/bokrosok-oriasa-nyomaban)
Valamint a kerti poszi elengedése közben átszállt egy öreg hím kék vércse, melyet nem sokkal később egy öreg fekete gólya követett.
Majd Ottóval átmentünk az I.-tóra, ahol a legérdekesebbek a 6 gémféle (bakcsó, üstökös-, szürke-, vörös gém, kis-, nagy kócsag), és rengeteg fattyúszerkő lett, melyekről egy-két képet is készítettem.
Ezután visszamentünk az állomásra, ahol a szokásos fajok képviseltették magukat, majd megebédeltünk, és 4 körül meghallgattuk Fiteti előadását is.
Ezután pedig 5 körül vissza a terepre!: A Bivalyoson volt egy hantmadár, és 2 sárga billegető, a pallón pedig néhány barátposzáta volt a délelőtti madarakon kívül. Majd Márk és Niki szerencsére széthúzták a nádas hálót, így már ott is foghattunk madarat (többek közt barkóscinegét, és partifecskét), valamint estefelé szedtem a pallón egy cserregőt, egy fitiszfüzikét, és a nádasban vaksötétben egy nádi tücsköt, úgy, hogy közben mellettem lépkedett egy guvat!
Majd visszafelé még koncerteztek a kuvikok, és ezután már csak a lefekvés volt soron.
Összegzés: 68 faj, 2 új (kerti-, karvalyposzáta), 3 ritka (fenyérfutó, nagy fülemüle, pásztorgém)

Augusztus 8.: Ma hajnalban Fiti és Dóri már az átrepülő csigaforgató hírével fogadott minket – amit persze nem találtunk vissza (nem, nem vagyok dühös…) … -, emellett pedig megérkeztek a fecskék is a hálókba: többek közt volt egy füsti fecske, de szedhettem egy partifecskét is a nádasban!
Na, itt most jöhet egy kis kitekintés a nádasban való szedésről: ezt úgy kell elképzelni, hogy az ember bele megy mellescsizmában a vízbe, ahol az első 5 méteren a 15 cm mély iszap majdnem kirántja a csizmából a lábát, de közben nincs mibe kapaszkodnod – csak a gyékénybe… 😉
De volt egy fiatal kékbegy hím, több barát-, sok cserregő nádi (6-ot szedtem)-,egy itt ritka énekes nádi-, és sok foltos nádiposzáta is melyből egyet szedtem. Mellettük pedig volt pár nádi tücsökmadár, nádirigó, barkóscinege és függőcinege is.
Majd reggeli után kivitt minket a kisvasút a Kondás-tóra, ahol pár cigányréce, guvat, és 7 gémféle (bakcsó, törpe-, üstökös-, szürke-, vörös gém, kis-, és nagy kócsag) tartózkodott (mentségére váljon a tónak, hogy fel volt töltve).
Délután pedig a Bivalyoson kezdtünk, ahol 9 partimadárfaj (bíbic, gulipán, kis lile, temminck-partfutó, réti-, billegető-, füstös cankó, nagy goda, nagy póling) volt, a Gyűrűzőállomáson pedig a szokásos fajok voltak.
Emellett Fitetivel, Nikivel és Mónival újrakötöztük a nádas hálót, de mivel nem volt elég mellescsizma, így Fitivel mi inkább mezitláb gázoltunk bele a vízbe, ami azért nagy buli volt. A feladat viszont nem volt egy könnyű dolog, tekintve a fent említettek és az eredetileg rossz felkötözés miatt, de azért megoldottunk, közben pedig láttunk pár vízityúkot is. Majd az állomásra visszafelé láttunk 4 sárszalonkát, és pár kis pólingot.
Az állomáson pedig várt minket a hír, hogy láttak egy vidrát a többiek, de cserébe az iszap leáztatása közben Fiti kiszúrta a parti lile hangját, amit én is hallottam! 🙂
Ezután még 9-ig kint voltunk, de egy hálóból kikerült jégmadáron kívül más érdemleges már nem történt, max. az, hogy Fiti spektívjével ránézhettünk a Jupiterre, sőt láttuk a bolygó több holdját is.
Majd elindultunk visszafelé, de egy keleti sünön kívül már nem láttunk mást.
Végül 59 fajjal – 1 új (parti lile) – a zsebünkben aludtunk el, de nem aludtunk sokáig… …de ez már a másnap története…

Augusztus 9.: Tehát ma kb. hajnali 2 körül (!) keltünk, hogy részt vegyünk egy éjszakai csapatversenyen, ami nagyon jó volt, egyetlen problémája az volt, hogy hajnali 2-4-ig tartott, de amúgy jó volt. 🙂

Bár ennek észre lehetett venni a hátulütőit, mikoris csak 6 után keltem fel, de azért a Bivalyoson így is beértem Ottóékat.
Majd rögtön hozzácsapódtam Fitiékhez, aki a nádasra mentek ellenőrizni. Itt pedig egy nagyon jó tömeg várt minket, ugyanis megfogtunk még egy jégmadarat, pár füsti fecskét, foltos (2-t szedtem)-, cserregő nádiposzátát (4-et szedtem), egy fiatal kékbegy hímet és függőcinegét, sőt volt egy hím barkóscinege, aki úgy belegabalyodott a hálóba, hogy majdnem felkötötte magát (szerencsére kimentettük)!
De közben Dóriék a pallón szintúgy nem lazsáltak: az ottani hálókból a nádiposzikon kívül volt pár barátposzáta, fitiszfüzike, 1-1 házi-, és mezei veréb, sőt egy tövisszúró gébics is!
Majd az egyik madár engedésénél szinte egyszerre tűnt fel 2 fiatal sárga billegető, és 2 öreg fekete gólya.
Végül 9 körül a legtöbben visszamentek reggelizni, mi pedig leszedtük az utolsó kört Ottóval. Ekkor történt, hogy míg én egy foltos nádiposzátát szedtem, addig egy fiatal hím kékbegy nekirepült a hálónak… És ekkor egy igen – utólag – vicces jelenet vette kezdetét: a madár kirepült a hálóból – közben én magamban fohászkodtam, hogy a foltos jöjjön ki -, majd újra belerepült – már csak a fej kell a poszin… -, majd megint kijött – kijött a madár, zsákba vele -, majd megint belement, de a gyűrűjébe beleakadt egy hálószem, így nyugodtan ki tudtam szedni.
Majd Ottóval az utolsó kör után visszaindultunk reggelizni, de azért a Bivalyosra benéztünk: 8 partimadár faj (kis lile, bíbic, temminck-partfutó, réti-, erdei-, billegető-, füstös cankó, és nagy póling) nyüzsgött a területen, majd beszállt egy jégmadár, és szinte ebben a pillanatban Ottó megtalálta a fenyérfutót! A madár ma is nagyon elbújt, de azért így is szép látvány volt a maga semmitmondó szürkeségével és 20 centijével, de hát na, ez egy ritka madár nem szabad kritizálni!
Emellett a gémek is felvonultattak 6 fajt.
Majd reggelinél Dóri elhagyta a süllyedő hajót, így Fiteti egyedül maradt gyűrűző.
A hálók ezután már nem fogtak semmi újat, így ezeket összehúztuk 11 körül és visszamentünk a szállásra.
Délután pedig jött az éjszakai vetélkedő második fordulója, csak más csapatokkal. A feladatok nagyon ötletesek és viccesek is voltak (pl.: tojásokat (pingponglabdákat) kellett megmenteni (beledobni) a fészekbe (vödör) ;P), majd ezek megoldása után előkészültünk a sütögetéshez.
De a sütögetés előtt “jelképesen” lezártuk a tábort: Fiteti tartott egy lezáróbeszédet, melyben megkérdezte, hogy hány faj volt összesen a táborban, amelyre kijött a 91, viszont ez a szám még abban a percben felemelkedett 95-re, mivel sokan láttak egyedül madarat, valamint egy kabasólyom épp akkor szállt el felettünk. Majd kihirdették az éjszakai versenyben győztes csapatot – mely a mi csapatunk volt  -, majd a délutáni verseny győztes csapatát – melyet megint mi nyertünk -, végül pedig mindenki kapott (én a nyeremény bögrén és kitűzőn kívül) egy sapit, valamint egy nagyon értékes könyvet, a Magyarország Madarainak Névjegyzékét, melyet Hadarics Tibor és Zalai Tamás írtak – utóbbiról a kövi bejegyzésben…
És ezután jött a sütögetés, kuvik-hajtóvadászat, valamint a 11-ig gyilkosozás.
És ekkor már senki sem foglalkozott az aznapi 52 fajjal, melyből 1 ritka (fenyérfutó) volt.

Augusztus 10.: Ma pedig megkezdődött az utolsó gyűrűzés a táborban… …de előtte még benéztünk a Bivalyosra: ma is feltűnt a fenyérfutó, de mellettük volt még 7 gulipán, pár kis lile, sok bíbic, 1 öreg, még nyári ruhás havasi partfutó hím, a szokásos 1 temminck-partfutó, több réti-, erdei-, billegető-, füstös cankó, nagy goda és nagy póling. Emellett pedig volt 5 gémféle (bakcsó, kis-, nagy kócsag, szürke-, vörös gém), de Ottó később látott egy pásztorgémet.
A pallón kezdtük, ahol nem kis meglepetésemre egy füsti fecskével és egy szürke légykapóval kezdtünk, majd kihúztuk a nádas hálót, amely a tegnapi verseny miatt nem volt kihúzva estére. Azért ez a háló is fogott pár foltos-, és cserregő nádiposzátát, barkóscinegét, és egy szürke légykapót, aki viszont kirepült a háló egyik lyukán. 🙁
Majd reggeli után behúztuk a szél és a gyenge fogás miatt a nádas hálót, és már a pallón sem voltak igazán jó fajok.
Így szép lassan elértük a 11 órát, én még szedtem pár nádiposzit, és egy mezei poszátát, emellett még láttunk egy karvalyt, egy énekes rigót, és pár gyurgyalagot, így a táborban észlelt fajok száma 104-re emelkedett, és maradt is ezen a számon.
És eljött ez is: leszedtem a tábor utolsó madarát (cserregő nádiposzáta), és összehúztuk a pallót is, majd elindultunk vissza.

Majd ebéd után könnyes búcsút vettünk egymástól, és elindultam megrakodva 2 táskával, gumicsizmával, sapkával és könyvekkel, fejemben a mai 55 fajjal – 2 ritka (fenyérfutó, pásztorgém) – elindultam a vasútállomásra, és szalakóták kíséretében onnan haza…

Összegzés: 104 faj, 5 új (fenyérfutó, nagy fülemüle, parti lile, karvaly-, kerti poszáta), 3 ritka (fenyérfutó, pásztorgém, nagy fülemüle)

Köszönjük a tábort: Fitetinek, Ottónak, Dórinak, Dóri néninek, Nikinek, Balázsnak és Márknak, fantasztikus élmény volt! 🙂

 

Források: www.mme.hu, Birdphotography.Hu, Európa Madarai, én

a

Hozzászólások lezárása.