2018, Augusztus 17., Polgár, Hortobágy-Halastó

Ez a sztori pedig januárban kezdődött, mikor Tamás Ádám terepi okulás céljából beajánlott a legtöbb Magyarországon látott fajjal rendelkező madarászának, a Hortobágy egyik legjobb madarászának (Fitiék és Ottóék mellett), Zalai Tamásnak. Sajnos Tamással sem télen sem tavasszal nem tudtam találkozni, de augusztus közepén eljött a mi időnk…!

Ma fél 6-kor indultam Balmazújvárosra, és 8-kor találkoztam is itt Tamással. Innen indultunk Polgárra, ahol tegnap felbukkant egy terekcankó, és egy csigaforgató is.
A Polgári halastó szikes tóként indult, majd átalakították halastóvá, de ez nem nagyon jött be, tehát most a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának (HNPI) a keze alatt van az M35-estől max. 1 km-re eső tó.
A terület keleti felén kezdtünk, ahol nagyon jó madártömeg mozgott: a félig kiszáradt tó homokpadjain kanalasgémek, gulipánok, gólyatöcsök, bíbicek, füstös cankók, havasi partfutók, nagy godák, és nagy pólingok gyülekeztek danka,- sztyeppi sirályokkal, és fattyúszerkőkkel, közben átszállt pár parlagi-, és örvös galamb, egy – idénre új – erdei pityer, függőcinege, és vetési varjú.
Majd Tamás meghallotta a csigaforgatót, megtalált 3 bütykös ásóludat, egy számomra új – öreg nyári sarlós partfutó hímet, és egy küszvágó csért.
Ezután továbbindultunk, és egy kis vizes résznél találtunk több kis-, egy parti lilét, temminck-partfutókat, valamint sok réti-, erdei-, és billegetőcankót is.
Majd továbbálltunk a tó É-i oldalára, ahol először a cankók tűntek fel: a füstös-, szürke-, pajzsoscankó-csapatban Tamás kiszúrt egy tavi cankót, majd lementünk a partra, ahol a cankók mellett feltűnt egy csomó sárszalonka is.
A Ny-i oldalon pedig – a másik tómederben – végeláthatatlan tömegben gyülekeztek a nyári ludak és a darvak, majd a bíbicek közt Tamás megtalált egy fiatal csigaforgatót!(Ez a csigaforgató akar lenni… ;)) A csigaforgató hazánkban ritka, de rendszeres átvonuló, melynek európai állománya nő, így nálunk is többször megfigyelhető. Fészkéhez kavicsokat, csiga- és kagylóhéjakat gyűjt, amiből kis kupacot épít közepén egy mélyedéssel. Fészekalja 2-4, általában 3 tojásból áll. A kotlási idő 24-27 nap. A fiókák az első pár napot a fészekben töltik, majd a szülők közösen vezetik őket. 4-5 hetesen válnak önállóvá, ekkor repülni és önállóan táplálkozni is tudnak. Főleg puhatestűekkel, rovarokkal, férgekkel, rákokkal táplálkozik, melyeket a hullámok sodornak a partra vagy az iszapban rejtőznek.
A D-i parton pedig főleg a gémek és a récék domináltak – igaz ezek már eddig is feltűntek: a tó ezen részén sok víz volt, így volt 4 récefaj (tőkés-, kendermagos-, kanalas-, és csörgő réce), kis-, és kárókatonák, 4 gémféle (szürke-, vörös gém, kis-, és nagy kócsag), de miközben Tamás épp telefonált én kiszúrtam egy öreg nyári ruhás pásztorgémet, igaz bizonyítani egy ideig nem tudtam, mivel a madár beszállt a nádba, de szerencsére ezután felszállt, így Tamás is látta. Amúgy az, hogy itt felbukkant a madár nem véletlen, mivel itt is költ egy pár.
Közben a nádban mozgott egy nádiposzáta (nagy valószínűséggel cserregő), pár házi veréb, a bokron egy tövisszúró gébics ücsörgött, a tavon pedig egy kis sirály ringatózott. De a csendéletet egy pillanat alatt megtörte Tamás bejelentése, mivel 2,5 óra után meglett a terekcankó! A terekcankó állományának legnagyobb része Szibériában fészkel, de a XX. században egy kisebb állomány alakult ki Finnországban és Oroszország európai részén. Tipikus élőhelyei a tajgaövben találhatók. Nedves réteken, lápokon költ. Fészke egy növényi anyagokból épülő csésze, melyet rendszerint fű közé rejt el. Fészekalja legtöbbször 4 tojásból áll, a kotlási idő 20-25 nap. A költésben és a fészekhagyó fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Tápláléka rovarokból, csigákból, férgekből és magvakból áll. Amúgy nagyon vicces volt látni azt, hogy a mellette álldogáló barázdabillegető kb. akkora volt, mint a cankó… 😛
Majd feltűnt egy öreg rétisas egy barna rétihéjával övezve, és kifele menet láttunk még egy ezüstlilét, sok füsti fecskét, és annyi seregélyt, hogy a traverz minden ülőhelyét beborították.
Összegzés: 54 faj, 3 új (terekcankó, csigaforgató, sarlós partfutó), 5 ritka (terekcankó, csigaforgató, pásztorgém, tavi cankó, bütykös ásólúd)

Ezután pedig elmentünk szalakótáktól kísérve a Hortobágy-Halastó Ny-i felén fekvő Nagy-Kecskésre, mivel itt tanyázik 2 vékonycsőrű víztaposó.
A területen egy szikes, ingadozó vízállású pocsolyán jó madártömeg állomásozott: a pocsolya végén pihiztek a nyári ludak, nagy kócsagok és szürke gémek, a parton szedegetett pár bíbic, gólyatöcs, réti-, billegető-, és füstös cankó, feltűnt egész sok sárszalonka, de viszonylag sok volt a pocsolya melletti tarlón a daru is.
Majd Tamás megtalálta a 2 víztapsit: egy fiatalt, majd én figyeltem fel arra, hogy a másik egy vedlő öreg madár. A vékonycsőrű víztaposó az északi sarkkör területein költ édesvizű tavak és más állóvizek mentén. A nemek szerepe felcserélődött. Miután a tojó lerakja legtöbbször 4 tojását, a tojások kiköltésében és a fiókák felnevelésében nem vesz részt. Ez a feladat teljes egészében a hímre hárul, aki 17-21 napig kotlik. A fiókákat is egyedül vezeti kéthetes korukig. Minden bizonnyal ezért van az, hogy – bár mindkét nem nászruhája díszes – de a hímé visszafogottabb. Táplálékát leginkább úszva szerzi, főleg szúnyoglárvákat, egyéb rovarokat, apró rákokat, puhatestűeket szed össze. Azt is megfigyelhettem, hogy a madarak amikor meglátják a táplálékot, vízszintesbe hozzák a nyakukat, és rágyorsítanak, majd ezután folytatják a kicsit tyúkszerű mozgásukat. Érdekes volt, hogy a víztapsikat úton-útfélen üldözte 2 feketenyakú vöcsök, ennél rokona a kis vöcsök már sokkal nyugisabb volt. Sőt, a madarakat kb. 10 m-es közelségbe meg tudtuk közelíteni, és még a felbukkanó vörös vércse, vagy barna rétihéja sem tudta megzavarni őket – 50 pont a víztapsiknak! 🙂(Víztapsi tojó)
Összegzés: 18 faj, 1 új (vékonycsőrű víztaposó), 1 ritka (vékonycsőrű víztaposó)

Majd Tamás kirakott Balmazújvároson, és én egy csodálatos nappal a hátam mögött indultam haza. 🙂

Összegzés: 58 faj, 4 új (terekcankó, csigaforgató, vékonycsőrű víztaposó, sarlós partfutó), 6 ritka (terekcankó, csigaforgató, vékonycsőrű víztaposó, pásztorgém, tavi cankó, bütykös ásólúd)

Köszönöm a lehetőséget Zalai Tamásnak! 🙂

 

Források: www.mme.hu, BirdPhotography.Hu, Európa Madarai, én

 

a

Hozzászólások lezárása.