1. December 2. Jászberény, Tószeg

Zakatol velem a vonat Hatvanból Szolnokra. Jászberény közelében a pusztában magányos fán fekete ragadozó madár ül…
Reggel 6-kor felkeltem, és felszálltam a hatvani vonatra.
Tószeg fele tartottam, mivel ott tartózkodott már 2 hete a keleti gerle.
Gyönyörű napfelkelte volt: pislákoló fények, lilás felhők mindenütt. A Madártávlat című folyóiratot olvastam.  Örömmel könyveltem el, hogy az én általam is látott gödöllői vándorfüzike bekerült az újságba. Hatvanból indultam a szolnoki vonattal.
Jászberény közelében egyre több lett a madár. Vonuló zöldike, és mezei veréb csapatok, és egerészölyvek mindenhol. Viszont az ölyvek között néhánynak fehér szárnybelsője volt, és faroktövüknél fehér félkör látszódott… Gatyás ölyvek. Ez a faj nálunk téli vendég, mely a tundrán költ. Mivel az É-i területek lakója, nagyobb az egerésznél, színe is világosabb, valamint tollas a csüdje, innen kapta nevét is. A gatyás ölyv nagyobb méretére vonatkozó ökológiai szabály a Bergmann-szabály: Azonos rokonsági csoportba tartozó állandó testhőmérsékletű állatok közül az alacsonyabb hőmérsékleten élőknek nagyobb a tömegük. Ennek magyarázata abban van, hogy a testtérfogatával arányos a hőtermelés, míg a felületével a hőleadás. Az állat méreteinek növekedése a térfogatot köbösen a felülete csak négyzetesen változik, így a nagyobb tömegű és hőtermelésű állat kisebb felületű kültakaróba csomagolható be, így kisebb a fajlagos hő veszteség. A gatyás- és az egerészölyv azonos rokonsági körbe tartoznak és az északi területeken lakó gatyás ölyv méreteiben (pl. szárnyfesztáv) veri az egerészölyvet. A gatyás ölyv főleg rágcsálókkal táplálkozik. Én először idén, a Hortobágyon láttam.
Dolmányos varjak repültek a mező felett, vetési varjak ültek a fákon, és néhány szarka repült el a vonat mellett. A patakok nádasaiban kék cinegék bujkáltak, a szántáson fácán kakas csipegetett. A mezőn valami épp áldozatát fogyasztotta… Távcsővel látszódott, hogy egy kuvik az. Ez a bagolyfaj az egyik kedvencem. Magyarországon viszonylag sok él belőle (1500-2500 pár), rágcsálókat, madarakat, gyíkokat, rovarokat fogyaszt. Főleg az alföldi tanyákon költ, speciális mesterséges odúkkal lehet elősegíteni a költését. Éjszaka, és nappal is vadászhat. Félig vonuló, de vannak telelők is. Legemlékezetesebb találkozásaim Vértesbogláron, és Gödöllőn volt a fajjal. Előbbinél egy ott költő madár volt az “ébresztőórám”, utóbbinál nappal “üldöztem” egy ideig.
Jászberény után vörös vércse, és parlagi galambok, felrepülő mezei pacsirták repültek el a vonat mellett. Egy magányos fán fekete madár ült… Távcsővel látva egy fekete sas! Ez a madár nálunk telelő, és vonuló. A békászó sas testvérfaja, amely K-en költ. Erdős élőhelyeken költ, de nyílt vadászterületekre is szüksége van. 2 tojást rak, de a nagyobb fióka megöli a kisebbet.
Elértem Szolnokot, ahol felszálltam a kecskeméti vonatra. Piroska vasútállomásnál fekete rigóval, és barna rétihéjával találkoztam. Tószegen ugyan bejártam a falut, de néhány házi vereben, egerészölyvön, és balkáni gerlén kívül nem találtam mást. A keleti gerle sajnos a mezőkön volt, így nem láttam. 🙁 Ez a faj Szibériában él, ez volt a 2.  példány.

Visszafele Zagyvarékason láttam egy réti fülesbaglyot. Közeli rokona az erdei fülesbagolynak. Kis számban költ nálunk, de telelő, és átvonuló példányai is vannak. Sokszor az erdei fülesbaglyokkal együtt telel a településeken. Fő tápláléka a mezei pocok, főleg nappal vadászik rájuk.
Rákoson szálltam át Gödöllő felé. És már a következő út járt a fejemben…

Összegzés: 18 faj, 1 új (fekete sas), 2 ritka (fekete sas, réti fülesbagoly)

Köszönet Apukámnak a blogos segítségért!

 

 

Képek forrásai: Mészáros József, MacsekDesignTurista Magazin, BirdPhotography.Hu, www.mme.hu, Google Maps

 

 

a

Egy hozzászólás ehhez “A vonatnak ablakából: Jászberény”