2018. november archívum

2018. Augusztus 18.-19., Budapest

A sztori a Hortobágyi Gyűrűzőtáborban kezdődött egy Hazafi Dóri által elejtett egy infómorzsát a Naplás-tavi Gyűrűzőakcióról, melyet Lendvai Csabáék rendeztek. Így szerintem egyértelmű volt, hogy ma délután hova megyek…

…igaz csak délután 5-re értem ki a Naplásra, ahol rövid idő alatt megismerkedtem az ottaniakkal, például Lendvai Csabival, és Kocsi Attilával.
Ekkor már az akció legritkább madara, a nagy fülemüle már meg lett fogva hajnalban, réti-, és nádi tücsökmadarak mellett, viszont kanyarodjunk vissza a délutánra: először egy tojó karvaly tűnt fel, majd felszínre került, hogy tudok szedni madarat, így az első körben (7 órakor) szedtem egy foltos nádiposzátát, míg közben hálóba került 2 kerti poszáta és sok kerti geze. Közben a tavon megjelent egy jégmadár, sok tőkés réce, és pár szürke gém.
A második kör elején megérkezett a Birding egyik alapítója, Horváth Gábor. Itt sajna nem szedhettem madarat, mivel pár csilpcsalpfüzikén kívül nem nagyon volt más madár.
Majd sötétedés után elkezdtek pitypalattyolni a fürjek, és kurjongatni a macskabaglyok. A fürj Eurázsia jelentős részén elterjedt. Mezőgazdasági területeken, száraz gyepeken bárhol előfordulhat, leginkább a parlagokat, gyomos szántókat, gyümölcsösöket is kedveli. Évente általában kétszer költ. A kakas territóriumot tart, ahol több tyúkkal is párosodhat. A tyúk a földön kialakított fészkébe 9-13 tojást rak. A csibék 18 nap kotlás után kelnek ki. Csak a tojó vezeti őket, eleinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak, majd folyamatosan térnek át a magevésre. Kifejlett madarak táplálékában különféle gyommagvak dominálnak. A fürj egyetlen vonuló tyúkfélénk, a telet Európa déli, afrika északi részén tölti, itt viszont sok madarat levadásznak étkezési célokból.
Majd kinyitottuk a fürj-hálót, és 9-kor megkezdtük a harmadik kört, melyben a termést pár füsti- (1-et szedtem),egy partifecske, és egy általam szedett mezei poszáta jelentett.
Majd Mészáros Attilával még éjjeli rovarásztunk (értsd.: Mészi megmondja bármelyik nyúlfarknyi rovarról megmondja, hogy mi, és lelkesülve ecseteli a vérfű hangyaboglárka ritkaságát, mi pedig azt nézzük, hogy hogy fal be egy zöld lombszöcske egy hangyát… ;)) egy kicsit, majd Apukámék hazavittek.
Összesen: 30 faj, 1 ritka, 17 faj a hálóban (parti-, füsti fecske, nagy-, fülemüle, kerti-, barát-, mezei-, foltos nádi-, cserregő nádi-, énekes nádiposzáta, réti-, nádi tücsökmadár, kerti geze, csilpcsalpfüzike, szén-, kék cinege, (rj – kirepült)

Másnap ugyanakkor értem ki a tóra, mint tegnap, de sajna hálószéthúzás is ugyanakkor volt, és így én nem láthattam annyi madarat, mivel 8 körül elindultam a vasútállomásra.
Azért így is volt pár jobb madár: átszállt egy kabasólyom, és egy karvaly, szedtem egy foltos-, és két cserregő nádiposzátát, és most is került 15 faj a hálóba – de ezek nagy részét nem láttam – (füsti fecske, vörösbegy, kerti-, barát-, mezei-, foltos nádi-, cserregő nádi-, énekes nádiposzáta, nádi tücsökmadár, kerti geze, csilpcsalpfüzike, szén-, barát-, kék cinege)

És hazafelé gondolkodtam el azon, hogy aki madarászként kijön a tóra, az legjobb esetben is (14 faj, ősszel, északi búvárral) 14-15 fajt lát, ehhez képet nyáron (ilyenkor kevesebb a madár, mint az őszi vonulásban, bár augusztusban már vonulnak a madarak) mivel gyűrűztünk, láttunk 30 fajt, tehát a gyűrűzés sok utat megnyit, enélkül pedig sokszor csak a felszínt kapargatjuk.

Epilógus: összesen a két nap alatt 36 faj, melyből 1 ritka (nagy fülemüle) volt.
Az akció végén ötvenvalahány faj lett, és megfogtak egy guvatot, egy hím karvalyt és 6 fürjet, én pedig Sümegcsehin láttam egy öreg rétisast, és két darázsölyvet.

Köszönet a lehetőségért Lendvai Csabinak, Kocsi Attilának, és az akció további szervezőinek! 🙂

a

Keresés
Kategóriák